Banos János
Kiböjtölt vendég
Tudod: holnap utazom Losoncra
s te nem jöhetsz velem
Bezártak az útleveledbe – Erdélyből idáig vezet az út
Hozzám?
Röptetnélek szépséges szigetekre kedveskedni
beton-csatakokból kimenekült fákkal
csöndeskedni elronthatatlan életekkel
Elmondanád halkan: nem jöhetsz Erdélyből Losoncra velem
s nekem ez megalázó
Elmondanád üvöltve: a szépséges szigetek cserbenhagytak
az egymásért jótékony rettegés
kevés a túléléshez
Hozzám?
Bezártak az útleveledbe – ráütöttek olyan pecsétet
amely stigmaként ég rajtad éjszaka gyanánt
Röptetnélek – mert szeretlek – oly égtájak felé
hol megpördülnél a napfényben: örülnél magadnak
de még Losoncra sem jöhetsz – nemhogy velem